Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar ember sörrel nem koccint

2009.06.23

Magyar ember sörrel nem koccint, így tiltakozva az 1849-es aradi kivégzések ellen, ami után az osztrákok ily módon ünnepeltek. 

 

 

Hermann Róbert szerint a legenda szívóssága azt mutatja, hogy milyen mélyen rögzült a magyar társadalmi tudatban a megtorlás emléke. „A trauma azért is volt olyan erős, mert az emberek többsége a szabadságharcot jogos küzdelemnek tartotta, s nem megtorlást, hanem amnesztiát várt 1849 őszén. Az 1867-es kiegyezés után a lelki megbékélés egyik legnagyobb akadálya éppen október 6. emléke volt – nyilatkozta a "történész" a Kisalföld Online-nak.

 

 

És az emlékezés még ma is tart, bár a Marketing Centrum közvélemény-kutató júniusi felmérése szerint a sörivók 45 százaléka már nem törődik a koccintási tilalommal. A hagyományhoz leginkább az idősebbek tartják magukat: a 60 év feletti sörivóknak csupán 28, a 18-29 éveseknek viszont 61 százaléka szokott sörrel koccintani.

 

Kép

 

 

Forrás: http://www.urbanlegends.hu/2005/06/koccintas-sorrel/

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Budapest

(Magyar Attila, 2012.05.18 15:10)

Egyetértek az előttem szólókkal.
Ugyebár, van egy olyan szóbeszéd, hogy 150 évig tilos volt koccintani a sörrel, de ez a tilalom "már lejárt".
Erről az a véleményem, hogy amint mások is úgy érzik, hogy a népcsoportjukat ért atrocitások, jóvátételek, siralmak, tradíciók "lejártak", abban a percben én is koccintok mással, sörrel a kezemben.

jozsf56@citromai.hu

(Kovács József, 2011.01.30 16:36)

Ez az arány nem a korhatárokra utal hanem az ország nemzeti összetételére.

Marosvásárhely

(Osváth Attila, 2011.01.17 20:30)

A globalizáció irtja a hagyományokat. De ellen kell állni neki, különben felszámol minket mint nemzetet.
Ez a sörrel való koccintás elutasitása a mi összetartozásunknak egyik jele. Aki tiszteli az őseit, akinek fontosak a nemzetünk hősei, aki ápolja a hagyományokat és összetartozásunk jelei számitanak neki, az nem koccint sörrel. Nemcsak egymás közt, magyarok közt, hanem oláhval se, tóttal se, némettel se, senkivel. És továbbadja utódainak s elmeséli idegeneknek is.