Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sobri Jóska

2012.01.06

Sobri Jóska a 19. század leghíresebb dunántúli betyárja volt. Apja Pap István kanász, aki a Sopron megyei Sobor faluból került át az Erdőd majorba, ahol valószínűleg Jóska fia született 1810-ben. Valószínüleg innen származik a Sobri ragadványnév.

                                             428px-sobri_joska.jpg

A legenda szerint fiatalkori rossz társaság terelte a rossz útra. Már 18 éves korában inkább legénykedésből, mint bűnöző szándékkal részt vett egy bakonyi disznólopásban, majd az eltulajdonított jószág értékesítésében. A cselekményre azonban hamar fény derült, s Jóskát a törvényszék a kár megtérítésére és a szombathelyi börtönben letöltendő két év bütetésre, továbbá pálcázásra ítélte.

A néphagyomány szerint a börtön átalakította a fiatalembert. Romantikus mesék szólnak a pokolábnéval való szerelmi kapcsolatáról. Egyik rabtársától megtanult írni és olvasni, öltözködése is megváltozott. Mikor hazatért, cifra ruhát viselt, már kész kalandor volt. A börtönből való szabadulásáról is többféle mendemonda kering. Az egyik szerint megszökött a foglárné segítségével, a másik szerint kitöltötte büntetését.

1835-ben társával, Fényes Istók bojtárral kirabolták a kolomposi juhászt. Istókot elfogták és felakasztották, Sobrinak azonban sikerült megszökni az igaszságszolgáltatás elöl. Ettől kezdve bujdosásra kényszerült. Csakhamar a bujdosó szegénylegények vezérévé vált, akikkel a Dunántúl erdős vidékein garázdálkodott.
1836-ban követi el talán leghíresebb rablását. Kónyiban a győri káptalan pénztárát fosztotta ki, s a kasznár minden vagyonát is elrabolta.

A közvélemény eddigre már félte Sobri nevét. Az országban gyakoriak voltak a rablások, melyeket akkor is az ő számlájára írtak, ha nem ő követte el. Veszélyessé vált az utazás. A kancellária a bűnözés megállítása érdekében mozgósítja hat vármegye katonaságát, s valóságos hajtóvadászatot rendel el. Sobri Jóska fejére 100 arany vérdíjat tűztek ki. 1837 február 16-án fogják el hetedmagával. A 30-35 főnyi katonaság körülvette a betyárokat, akik elkeseredetten védekeztek. A korabeli jelentés szerint Sobri a harc során súlyosan megsebesült, s mikor látta helyzete reménytelenségét, agyonlőtte magát.

A kalandjait, sorsát megörökítő népdalok, balladák leírják cifra öltözetét. Jellegzetes kalapját a mai napig Sobri kalapnak nevezik.
A Somogy megyéből származó ballada elfogatásának, halálának körülményeit meséli el úgy, ahogy a szájhagyomány megőrizte.

Subri Jóska

Ejnye, ejnye Subri pajtás,
hogyan tetszik a vándorlás?
Nékem aztán nem jól tetszik,
Kisangyalom halva fekszik.

Bálványosi kertkapunál
Kilenc pandúr elébem áll.
Csak azt kérdi: honnan jöttél,
Hol, az utazóleveled?

- Pandur káplár, addig várjon,
Míg a lajbit kigombolom.
A lajbimat kigomboltam,
Pisztolyomat előkaptam.
Egyet mindjárt fejbelőttem:
Itt az utazó levelem!
Másik mondja: Ez a Subri,
Föl kell eztet akasztani!

A pandurok el is fogtak,
A börtönbe toloncoltak.
Onnan is kiszabadultam,
Subri Jóskának maradtam.

Pandur káplár parancsot ada:
Élve-halva megfogjátok!
Subri Jóskát agyonlőtték,
Egy mély sírba beletették.
Édesanyja siratgatja,

Nincs már többé Subri Jóska. 

 

„Hej, haj! Sobri pajtás!Hozzák már az akasztófát!
Hej, haj, csak hadd hozzák, Sobrit arra nem akasztják!”

Forrás: sulinet.hu

 

 

Százhetven éve, 1841. szeptember 12-én született Savanyú Jóska, az utolsó ismert magyar betyár. A betyárok, az útonálló, fosztogató szegénylegények a XIX. század elején árasztották el az országot. Bár jelentős részük közönséges kisstílű bűnöző volt, világukat mégis romantikus köd övezte, s mivel a mindenki által megvetett hatalom üldözte őket, némi rokonszenvet is ébresztettek.

A kevés “jó betyár”, a betyárvirtus megtestesítői körül valóságos legendák alakultak ki, a legnagyobb hírnévre Rózsa Sándor tett szert közülük. Savanyú Jóska négy évvel azután látta meg a napvilágot, hogy a másik híres bakonyi betyár, Sobri Jóska az őt üldöző pandúrok gyűrűjében főbe lőtte magát. Apja számadó volt Veszprém megyében, ő maga is juhászként kezdte életét, de a tisztes szegénység nem vonzotta. Birkalopás miatt kellett a fejét bujdosásra adnia, 1860-ban fegyveres csavargás miatt raboskodott nyolc hónapig a veszprémi fegyházban. Néhány éven belül már rablások miatt is körözték, 1872-ben újra lefogták, de nem tudtak semmit rábizonyítani, 1875-ben súlyos testi sértés miatt ült egy hónapot.

Működésének “fénykora” 1878 és 1884 közé esett, bandájával Vas, Zala és Veszprém megyékben egyik rablást a másik után követte el. Nem volt válogatós, lépes mézet ugyanúgy elvitt, mint tehenet és pénzt, áldozatait – a betyárromantikához kevéssé illő módon – agyba-főbe verte, olykor meg is kínozta. 1881-ben már gyilkosságba is keveredett, embereivel egy sikertelen rablótámadás során lőttek le egy földbirtokost. A betyár egyre merészebbé vált, a nagyvázsonyi uradalmi pénztárt fényes nappal rabolta ki.

A hatóságok sokáig bottal ütötték nyomát, az alacsony termetű, a szlovák és a német nyelvet is beszélő Savanyú Jóska sikerrel bujkált a Bakony rengetegében. A vármegyék tehetetlenségét elunva 1883-ban országos körözést adtak ki ellene, a következő évben ezer forint vérdíjat is kitűztek fejére és statáriumot hirdettek. A betyár végzetét mégsem ez, hanem a bosszúvágy okozta: egy bojtár adta fel, akinek rokonát ő lőtte agyon. Sértett cimborája romantikus regénybe kívánkozó módon altatót kevert a halápi csárdában mulatozó betyár borába, akin ezután rajtaütöttek a csendőrök.

Ügyét 1886-ban tárgyalták, a huszonhét vádpont között két emberölés is szerepelt. Ő mindent tagadott, számos esetben ki is derült, hogy a bűncselekményt csak az ő nevében követték el. Annyi azonban maradt a rovásán, hogy életfogytiglanra ítéljék, amit másodfokon halálbüntetésre változtattak, de a Kúria levette nyakáról a kötelet, visszaállítva az első fokú ítéletet.Az utolsó magyar betyár húsz évet töltött rács mögött, már jóval túl volt hatvanadik életévén, amikor szabadult. Rövid ideig Pesten, egy kávéházban látványosságként mutogatták, utána szabóműhelyt nyitott. A szabad életet csak egy évig élvezhette: súlyos reuma kínozta, lábát amputálni kellett volna, de ő a fájdalmak és a műtét elől 1907. április 9-én a halálba menekült. Sírja Tótvázsonyban turistalátványosság, alakja köré rövid idő alatt legendák, betyártörténetek szövődtek. (MTI)

 

Emlékezete 

Rózsa Sándor után a leghíresebb magyar betyárnak tartják. Nevezetessége az miatt is nagy teljesítmény, hogy Rózsa 65 évet élt és bár ült börtönben is de lényegesen hosszabb idő alatt szerezte kétes hírnevét. Ezzel szemben Sobri korai halála miatt mindösszesen pár évi betyárkodásának eredményeként vált országszerte ismertté. Neve körül valóságos kultusz alakult ki, hiszen mesék, dalok és táncok őrzik emlékét. Halála után ötven évvel később a szájhagyomány szerint még arról beszéltek, hogy „Sobri él”. Voltak akik szerint az Alföldön gazdag számadó, míg mások azt gondolták, hogy Amerikában gyógyszerészként dolgozik. Mindenestre alakja az 1800-as években a magyar közbiztonság elrettentő helyzetének szimbólumává lett: Georg Schobri, der Räuberhauptmann in Ungarn (Leipzig, 1837); Schubery, le brigand hongrois (Paris, 1837) címmel megjelent művekben és hasonlóképpen az egykorú magyar irodalomban: Sobri (Pest, 1837); Vahot Imre: Sobri család Vas megyében (Magyar Föld és népei, 1848. I. 13.); Eötvös Károly: A Bakony rossz híre (Buapesti Hírlap, 1887.). A századfordulón a ponyvakiadványok kiszínezték kalandos életét és hozzáillesztettek meg nem történt részleteket. Például: Sobri Jóska a híres és rettegett bakonyi betyár élete és kalandjai (Budapest); Sobry Jóska a híres úri betyár kalandjai vagy a magyar Rinaldo Rinaldini (Budapest). Sobri lett a szereplője Krúdy Gyula több novellájának is.

A Sobri Jóskáról szóló népballadák legtöbbje hetyke, magabiztos hangú, félelmet és halált megvető bátorságúnak állítja be. Itt is kifejezésre jut a betyármondákból ismert szemlélet, hogy a „gazdagot rabolja, szegényt segíti” és eszességével túljár az üldözők eszén. 2002-ben Sobri címmel kalandfilm készült életéből Szarvas Attila főszereplésével, Novák Emilrendezésében.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.