Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Patkó Bandi

2012.01.06

 Patkó Bandi legendabeli betyár, akinek alakjához dalok és mondák kapcsolódtak a 19. század végén és a 20. század elején. Hagyománya főképp a Dél-Dunántúlon élő.

 

patko-bandi.jpg

 

Alakja folklorizáció eredménye. Egy versbéli betyár elevenedett meg a népi képzeletben. A szójátékra épült műdal 1875-ben jelent meg ponyva kiadásban:

Puszta csárda két oldalán ajtó
Oda ugrat pejparipán Patkó
Szép csárdásné, úgy adja fel a szót,
Látott-e már egy lovon hét patkót?
Ha nem látott, jöjjön ide, láthat,
Négyet visel e gyönyörű állat,
Az ötödik magam vagyok, nemde?
Kettő meg a csizmámra van verve.

A hozzá kapcsolódó történetek más híres betyárok történeteinek az elemeiből variálódnak. (Megajándékozza a szegény asszonyt a gazdag kereskedő rovására, vérdíjért elárulják stb.)

Patkó Bandi Krúdy Gyula Valakit elvisz az ördög című művében is megjelenik, de nem mint betyár, hanem minta a vidéket járó Alvinczi Eduárd önkéntes testőre.

Hagyománya

Somogy megyében „saját” betyárjuknak tartják. Darány és Barcs közt, 6-os főút mellett egy hatalmas kocsányos tölgy (Quercus robur) „Patkó Bandi fája” néven ismert. A Balaton-partiZamárdiban nyaranta róla elnevezett „Hétpróbás betyárverseny és pásztorétkek főzőversenye” rendezvényt tartanak. A Baranya megyei Hosszúhetény hagyománya szerint Patkó Bandi a községbeli Máltető dűlőről figyelte a pandúrokat. 1904-ben Rákosi Viktor Az én falum című munkájában elbeszéli egy csárdában töltött éjszakáját. A csárdás gazda egy fapadot jelölt ki alvóhelyül a számára, melyen harminc évvel korábban Patkó Bandi sokat hált. „Betyárnak jó lehet - felelém - de nincsen egy becsületes ember számára való fekvőhelye? - Oda magam fekszem, - mondá a szíves házigazda.”

 

Forrás: Wikipédia

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.